Hatékonyabb energiafelhasználást, az élelmiszerek hosszabb frissen tartását és nagyobb belső teret kínálnak a Samsung új hűtőszekrényei. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatkozó újdonságokban mindezekért természetesen a mesterséges intelligencia felel.
A mesterséges intelligencia használata jól jöhet a kutatóknak, segítheti karriercéljaik beteljesedését. A tudomány egészére nézve viszont van egy negatív hatása.
Jelentős állomásához érkezett az OpenAI mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztése: az egyik új MI-modell az emberi teljesítménynek megfelelő eredményeket produkált egy olyan tesztben, amellyel az „általános intelligenciát” mérik.
Egy friss tanulmány arra figyelmeztet, hogy még a mesterséges intelligencia fejlett modelljei is hajlamosak furcsaságokra, például térdröntgenből következtetni a páciens sörivási szokásaira.
A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint hamarosan dominánssá válhat a szándékgazdaság, ahol a cégek a mesterséges intelligencia segítségével manipulálják majd az emberek döntéseit.
Nagyon eltalálta 2024-ben a piaci folyamatokat az Nvidia: a chipgyártó halmozza a rekorderedményeket, és várhatóan jövőre is hasonlóan tud teljesíteni. Részvényesei örülhetnek, mivel a cég értéke már olyan nagy, hogy akkor is nevetve tovább tud lépni, ha esetleg az Egyesült Államok gazdasági folyamatai kedvezőtlenre fordulnának 2025-ben, sőt, január 6-án újabb nagy dobás várható.
Ethan Mollick, a Wharton Egyetem tanára az MI egyik legjelentősebb és legprovokatívabb értelmezőjeként azt vizsgálja, hogyan változtathatják meg a világunkat ezek az újfajta gondolkodáshoz használható eszközök. Átfogó és optimista könyvében aktuális példákon keresztül mutatja be az üzleti életet és az oktatást alapjaiban átalakító hatásukat. Arra buzdít, hogy munkatársként, társtanárként és coachként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, és meggyőző érvekkel támasztja alá, miért elengedhetetlen a gépekkel való együttműködés képességének elsajátítása. Szemléletmódját követve átláthatjuk az MI-ben rejlő aktuális lehetőségeket, hogy adottságait egy jobb emberi jövő megteremtésére használjuk fel. A HVG Könyvek által kiadott műből több részletet is közlünk a következőkben.
Mintha csak egy sci-fibe csöppent volna az ember, holott ez a kőkemény valóság: a mesterséges intelligencia fejlődésének újabb állomásához közelítünk. Amint a mesterséges intelligencia elég okossá válik ahhoz, hogy eltitkolja viselkedését az ember elől, számítania kell arra, hogy könyörtelenül fogja követni a saját céljait.
Amerikai kutatók szerint 2030-ra legalább 600 ezer asztmás megbetegedésért tehetők majd felelőssé a mesterséges intelligenciát futtató adatközpontok, a közegészségügyi kiadások pedig jelentős mértékben emelkednek meg majd emiatt.
A TIME magazin az év 200 legjobb találmányát felvonultató listáján a divatiparral kapcsolatos innovációk is helyet kaptak. A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik az iparágban.
Nem az embert próbálták leutánozni, csupán az emberi test működéséből indultak ki norvég kutatók, akik megalkották ZRobot, azaz a doboló robotot. Kreálmányuk tudása felülmúlja a legvirtuózabb zenészét is.
Azoknak is partnerük lehet az MI, akik szakértő lelki segítségre szorulnak. Mivel a gép nem alkot morális ítéletet, és nem kell előtte szégyenkezni, ilyenkor az emberek könnyebben megnyílnak. Nem is pusztán szerelmi ügyekben.